A nyelvtanár nem csak egy idegen nyelv elsajátításában segíthet. 

A nyelvtanár nem gép, ami adatokat dob ki és hibákat javít.

A nyelvtanár ember, élményekkel és érzésekkel. Ha ugyanaz az anyanyelve, mint a tiéd, tudja, milyen végigmenni azon az úton, amin Te épp most haladsz. Ő már megtette.

Ismeri a számodra esetleg még idegen kultúrát, tudja, mik a hasonlóságok és mik a különbségek, mi furcsa, mi lehet meglepő. Vannak ismerősei, akiknek anyanyelve a számunkra tanult nyelv, ismeri a gondolkodásukat. 

Lehet, hogy a nyelvtanár, bár magyar, már kint él abban az országban, amelynek nyelvét tanítja. Tudja, mit érez egy kivándorló, mit él át az ügyintézéskor, az idegenbe érkezéskor. Mi segít a beilleszkedéskor, mi lendít túl a nehézségeken. 

A magántanár nem csupán tanár, hanem beszélgetőpartner, aki meghallgat és az ötleteivel segít. A saját tapasztalataira támaszkodik, amikor véleményt formál. 

A magánórán Te vagy a központban. Itt nem anyuka vagy, beosztott vagy szolgálató. Itt rád figyelnek, az számít, Te mit és hogyan szeretnél tanulni. Van heti egy-két-három alkalom, amikor kikapcsolódhatsz a mókuskerékből és a saját fejlődésedre koncentrálhatsz.

Ui.: ja, és a nyelvtanár, mivelhogy ember, nem tökéletes. Így Neked sem kell annak lenned! Megnyugató, igaz? 🙂